12. rész

HyeRi pow

 Ezt nem hiszem el! Elrángattak a kávézóból, a félig megevett sütim mellől, hogy közöljék velem, mától kezdve a B.A.P. sminkese leszek! Ez komolyan, túltesz eddigi életem során történt legbosszantóbb dolgon is! Most rettentően dühösnek kéne lennem. De egyszerűen nem megy. Néhány másodperc alatt lenyugszom, és már teljesen hidegen hagy a dolog. Egyszerűen csak bosszant… lassan már túlságosan is!

 TaeHyung társaságában hosszú ideje először, igazán jól éreztem magam. És még a sütemény is finom volt! De nézzük a dolog jó oldalát! Végre megszabadulok a banyától! Legalábbis nagyon remélem.

 Nicole nagyon kiakadna rám, ha holnap mégse írnám alá a szerződést? Valószínűleg igen… Aiish, meg kell tennem érte! Ez olyan bosszantó! De sajnos már annyira megkedveltem, hogy nem tudnám csak úgy itt hagyni. Pedig mostanában eléggé zavaró a viselkedése. Miért teszed ezt velem Kim Nicole? Következő életedben még lakolni fogsz a kínzásomért!

 Ezek, és hasonló gondolatok járnak fejemben. Ekkor eonni megtorpan előttem, én pedig sikeresen neki megyek. Ingerülten tolom félre a lefagyott lányt, hogy megnézzem, mi okozza a gondokat. A lány remegve bámul maga elé, és rémülten mutogat valakire, akit sajnos nem látok.
- HyeRi... Itt van! Megtalált! Vigyél ki innen! - suttogta elcsukló hangon, majd hisztérikusan belém kapaszkodott. - Ne hagyd neki, hogy bántson...! Kérlek, HyeRi védj meg! Rám talált...

 Nicole-tól néhány méternyire egy YongGuk áll, és integet nekünk. Körötte néhány lány szintén. Az egyikük van olyan bátor, hogy megindul felénk. 
- Eonni, hisz ez csak YongGuk meg pár... pár valaki - nézek rá furcsán, de ekkor megszólítanak.

-      - Sziasztok! Zinger vagyok, a Secret nevű lánybanda rappere! A többiek nyuszik, és nem mernek idejönni! Szóval, kérhetnék egy autogramot tőletek? – nyújt felénk aranyosan mosolyogva egy darab papírt. Aláfirkantom neki, majd fapofával tolom arrébb, amit ő nem igazán díjaz.

-      - Na, jöttök? – kérdezi mély hangon a fiú. – Hazaviszünk titeket!

 Itt ülök a TS igazgatója előtt, ő pedig egy szerződést tol orrunk alá. Nicole habozás nélkül aláríja azt, de én tétovázom. Eonni sürgetően néz rám, így hát én is a lapok fölé hajolok. Ám a tollam nem fog, ezért alá se tudom írni. Háhá, az univerzum kivételesen a pártomat fogja!

 De ekkor a góré elmosolyodik és egy új íróeszközt nyom kezembe. Fúúúúúúúú, gondolatba már kizsigereltem ezt az embert! Nyugi HyeRi, csak nyugi. Nicole boldogságáért teszed! Aiiish, de bosszantó! Legszívesebben széttépném a hülye szerződést, ezt a fontoskodó alakot meg kihajítanám az ablakon!

 És ebben a pillanatban Suzy lép be az irodába, hatalmas vigyorral arcán.

-      - Képzeljétek, én maradok a menedzseretek a továbbiakban is! – lelkendezik a banya.

 Ne, ne, ne ! Nem lehet igaz! Mi az, hogy nem szabadulok meg tőle?! Nem sok választ el attól, hogy elkezdjem az asztal sarkába verni a fejemet. Komolyan! Az univerzum utál engem, és az előbb a tollas akció csak egy trükk volt!

 Mint egy robot, felállok az asztaltól és a mosdóba sétálok. Gépiesen kinyitom az ajtót, majd be is csukom azt. A fal felé fordulok, és szabályosan elkezdem belé verni a fejemet. Fáj-e? Igen, fáj. De nem annyira, mint a tudat, hogy mától még idegesítőbb embereket kell majd elviselnem! A banya és a tata… háh, nem is tudom melyik a bosszantóbb. Talán holtverseny...

 Egy vizes kendővel homlokomon terülök el az ágyamon. A mosdós kis akcióm következtében egy gyönyörű pukli ékeskedik most a homlokomon. Ráadásul néhány őrült sasaeng kiszúrta a fiúkat a küszöbünkön állva, ezért most fanok randalíroznak a ház előtt és környékén.

 A rajongókról eszembe jut valami. Sürgősen utána kell néznem! Előkotrom laptopomat a párnám alól, majd gyorsan fölmegyek az internetre. „Fanfiction, B.A.P; ulzzang” gépelem be a keresőszavakat. Húúú, jó sok találatot ad ki!

 Rákattintok az elsőre… Zelo-ról és eonni-ról szól. Megnézem a másodikat. Én vagyok benne… és JongUppie… és YoungJae. Egy szerelmi háromszögben. Na jó, lapozzunk tovább, ez már túl kellemetlen történet.

 Azta! Na, ezt még a legelvetemültebb fanokról se gondoltam volna! Ez az oldal házassági nyilatkozatokat gyárt különböző idol-párok és couple-ök számára! Van itt minden! És mind a kettőnknek van egy-egy az összes taggal.

 Sokkolódva hajtom le gépem tetejét. Azt hiszem egy ideig nem lesz bekapcsolva…

Telefonom pityegésére ébredek fel.

 Szia:D

Ez ki? És mit akar tőlem?

Bocsi, de ki vagy te? o.O

Na, erre kíváncsi leszek!

TaeHyung vagyok! ;) Ma estére beszéltük meg, nem? (:

 Vagy már el is felejtetted? ):

Aiish, teljesen kiment a fejemből! Ez olyan kellemetlen!

Jajj, dehogy! Egy ilyen embert, mint te,

 nehéz elfelejteni ;)

Aiish, HyeRi hogy írhatsz neki ilyet? Ez olyan nyomulósnak tűnik!

 Még sokáig beszélgetünk V-vel, de sajnos el kell köszönnöm tőle, mert holnap dolgozni megyünk. Aiiish, de bosszantó!

 Valami… baromi hangosan csörög! Készülj valami, mert ha nem hagyod abba, felkelek és összezúzlak! De nincs hozzá elég energiám… mindegy, valami, akármi is vagy, készülj tovább, mert egyszer úgyis utolér a bosszúm!

 Álmosan nyitogatom csipás szemeimet, hogy szembetaláljam magamat egy órával, ami eszeveszettül azon mesterkedik, hogy ne tudjak kellemesen aludni. Rápillantok, hogy mennyi az idő. Nagyon korán van!

-      - HyeRi, felkelni! Indulunk a TS-be! – kiabál be hozzám eonni. Neeeee, mondd, hogy ez csak egy rossz álom!

-      - Álombeli Nicole, hagyj aludni! – ordítok vissza.

-      - HyeRi! Ne akard, hogy megint rád ugorjak! – fenyegetőzik eonni.

-      - Fent vagyok! – ülök fel rémülten.

-      - Én is így gondoltam. Van fél órád!

 Késéssel kezdeni az első napot – nem túl szerencsés. Szinte leharapják a fejünket, mikor betesszük a lábunkat a szobába. A B.A.P. tagjai, sminkesek, fodrászok és a staffossok ülnek benn.

 A mini főnöknek tűnő nő parázsló szemekkel rám néz, majd utasít, hogy kezdjem el YoungJae arcát mázolni. Hát rendesen el is szúrom. Az énekes munkám után úgy fest, mint egy bohóc, akit nemrég vertek el.

-      - HyeRi-ssi, mit művelsz? – esik nekem egyből a boszi.

-      - Sminkelek. – flegmázok vele.

-      - De hát ez teljesen rossz!

-      - És ennek érdekelnie kéne engem? – szórakozottan figyelem, ahogy elsápad, majd vörös lesz, és ezt megismétli még néhányszor.

-      - Igen, mert ez a te munkád! Bla bla bla… ki fogunk rúgni! – nagyon köszönöm a fejmosást, a felét fel se fogom, viszont sikeresen észreveszek a sarokban egy pókot. A hegyibeszédnél még az is érdekesebb! Aiiish, de bosszantó ez az egész helyzet!

-      - Jé, ott egy pók. - irányítom a figyelmet a kis állatra.

-      - Park HyeRi! Most azonnal varázsolj normális kinézetet YongJae-ra! – a felszólításra nem teszek mást, csak odébb pöckölöm szerencsétlen pókot. – Hallod amit mondok?! – üvölt vörös fejjel a boszi. De vicces a homlokán kidagadó ér!

-      - Hallani hallom… - tolom el magamtól finoman az idegbeteget. – Csak éppenséggel nem izgat.

-      - Mit… mit… mond-mondtál?

-      - Meg ismétlem még egyszer, csak az ön kedvéért szépen, és érthetően. Nem ér-de-kel! – ezek után rávillantok egy ragyogó mosolyt, majd elhagyom a helyet.

 Az utcán állok, a zebra előtt. Várom, hogy a lámpa zöldre váltson és én átmehessek. Nem sokára találkozom TaeHyung-gal. Ekkor kiabálást hallok meg hátam mögül. Megfordulok és YoungJae áll mögöttem térdeire támaszkodva, lihegve.

-      - HyeRi-ssi. Ah, végre utolértelek. Hogy tudsz ilyen gyorsan sétálni abban a cipőben? – néz megbotránkozva magas sarkúmra. – MinAh-ssi nagyon ki van rád akadva. Azt mondta, ha még egyszer beteszed oda a lábadat, kihajíttat.

-      - Az jó, mert nem terveztem visszamenni! – nyugtatom meg a még mindig fújtató fiút. Istenem, menj már el! TaeTae már vár rám!Aiish, ez milyen idegesítő már? Egy banya, egy boszi, egy tata és egy tapadós YoungJae! 

-      - Tényleg? Akkor nem nagyon fogunk találkozni… - egy pillanatra megtorpan, mintha elgondolkozna. – HyeRi, mondanom kell valamit!

-      - Siess, mert el fogok késni! – forgatom meg szemeimet bosszúsan.

-      - HyeRi-ssi, én téged sz…

-      - HyeRi! – hangzik az út túloldaláról. Odakapom fejemet és egy TaeHyung integet nekem ugrándozva.

-      - YoungJae-ssi, bökd már, ki! Így is késében vagyok! – pillantok rá idegesen.

-      - Vele találkozol? – csak bólintok. – Nem érdekes, menj csak!

-      - Szia TaeHyung! – ugrok az idol nyakába. – Mit fogunk ma csinálni?

 Az incidens óta egy hónap telt el. A tizenötödik alkalom után abbahagytam a számlását, hogy a boszi hányadszorra akar kirúgatni. A munkám még mindig elviselhetetlen, ezért nem is bíznak rám mást, mint, hogy vegyek kávét – általában azt is csak magamnak szoktam az ő pénzükből - és hasonlók.

 Míg Zelo és Nicole egyre közelebb kerültek egymáshoz, addig mi YoungJae-vel inkább elhidegültünk. Viszont V és köztem bimbózó kapcsolat alakult ki, ahogy a többi BTS taggal is jó viszonyt ápolok.

 Néhány napja a Bangtan srácok bejelentették, hogy házibulit tartanak, és csak válogatott vendégeket hívnak meg. Az én nevem természetesen a lista tetején szerepelt, rögtön utánam pedig eonni és a B.A.P. tagok.

 Még egy buli a BTS és a B.A.P. társaságában? Aiiish, rossz előérzetem van…

 Enyhén ittas állapotban rázom magam a BTS dorm nappalijában. Az est folyamán egy csomó idollal találkoztam, újabb bosszantó ismeretségeket kötöttem, és táncoltam egy jót TaeHyung-gal.

 Elindulok a konyhapult felé, ahol az alkoholt töltik ki. Elveszek egy pohárral, majd megfordulok… egyenesen beleütközöm RapMonsterbe, aki bocsánatkérő tekintettel néz rám.

-      - Ah, rögtön hozok egy felmosót! – nézek a padlón álló tócsára.  

-      - Oké, felmosót a takarító szertárban találsz, a lépcsőn fel és jobbra! – adja az útbaigazítást Szörnyi. Milyen segítőkész egy ember vagy!

-      - Rendben… - motyogom magam elé, miközben az instrukciókat követve fellépkedek a lépcsőn. – De mégis miért van ezeknek takarító szertáruk?

 Végül sikeresen megtalálom a kis szobát, ahol akkora sötétség van, hogy az orromig se látok. Megcsapkodom néhányszor a falat, de nem találom a villanykapcsolót. Így hát teljes vakságban kezdek kutakodni egy felmosó után.    

 Már jó tíz perce megtaláltam a szükséges eszközt, de közben sikerült leborítani szinte mindent. Úgyhogy egy ideig még itt fogok tartózkodni, úgy érzem. Ekkor nyílik az ajtó, és Moni dünnyögése csapja meg a fülemet.

-      - Hol lehet már HyeRi-ssi?! Nem igaz, hogy mindent nekem kell csinálnom! Ráadásul V is itt nyavalyog nekem, hogy kerítsem elő, mert lassúzni akar vele! – tapogatja meg a falat, ahol sikeresen ráakad az oda támasztott felmosóra. – Komolyan, ez az utolsó buli, amit itt rendeztünk! – csapja be a nyílászárót, úgy, hogy én még benn vagyok.

 A következő pillanatban hallom a zár kattanását, majd távolodó léptek zaját. Na ne, ha bezárt ide, én nagyon ideges leszek! Elkezdek dörömbölni, de kintről semmi reakció nem érkezik.

-      - HyeRi-ssi? – szólal meg valaki mögöttem.

-      - Igen. Te ki vagy? – tudakolom bosszankodva.

 Fény árasztja el a helyiséget. Mire szemem hozzászokik a világossághoz, már egy YoungJae áll előttem teljes életnagyságban.

-      - Na jó, te hogy kerülsz ide?

-      - Öhmm… az egy vicces kis történet… - fog bele a magyarázkodásba. Mikor kiejti az első betűt, már elunom magamat.

-      - Tudod mit? Mégsem fontost! – esek újra az ajtónak. Néhány perc múlva csalódottan ülök le. – Bezártak minket!

 Most itt fogom tölteni valószínűleg az egész estémet, YoungJae társaságában, körülbelül két négyzetméternyi területen. Aiish, lehetne ennél bosszantóbb?